Az első 1000 nap jelentősége az egészség megalapozásában
Az első 1000 napban a gyermekek egész életüket meghatározó fejlődésen mennek át.
A terhesség ideje alatt magzatként, majd életük első éveiben szervezetükben soha meg nem ismételhető minőségi és mennyiségi változások mennek végbe. A legújabb tudományos eredmények szerint ez az időszak rendkívüli jelentőséggel bír, mivel a gyermek jövőbeni egészségének alapjait teremti meg.
Kutatások bizonyítják, hogy a genetika jelentősége a felnőttkori egészségi állapot, a betegségekre való hajlam szempontjából kisebb, mint azt korábban gondoltuk.
Életünk első 1000 napja már a fogantatással elkezdődik, ezért az édesanya egészségi állapota, táplálkozási és életviteli szokásai befolyásolják születendő gyermeke későbbi elhízásra való hajlamát csakúgy, mint például a diabétesz kialakulásának kockázatát.
Életünk első 1000 napjában a legintenzívebb a kognitív területek – mint a gondolkodás, a nyelvi képességek, az emlékezet – fejlődése, de ebben az időszakban alakul ki a bélflóra és az immunrendszer is. Ekkor válik véglegessé a zsírsejtek száma, ami meghatározza a későbbi elhízásra való hajlamot. Az első 1000 nap kritikus a felnőttkori csontsűrűség, magasság és vérnyomás szempontjából is, azaz hosszú távon ez az időszak döntően befolyásolja a gyermek későbbi életét, egészségét. Megfelelő táplálkozással csökkenthető például a szív- és érrendszeri megbetegedések, illetve a cukorbetegség kialakulásának kockázata is.
Magyarországon három olyan betegségtípus van, amely a lakosság jelentős részének egészségét fenyegeti, és amelyek kialakulási kockázata az első 1000 napban csökkenthető: az elhízás, a cukorbetegség, illetve a szív- és érrendszeri megbetegedések – különös tekintettel az infarktusra és a magas vérnyomásra.
A túlsúly és az elhízás a teljes lakosság csaknem harmadát érinti, a halálozások közel fele írható a kardiovaszkuláris megbetegedések számlájára, a lakosság 11,2%-a diagnosztizált cukorbeteg, a diabétesszel küzdő kisgyermekek száma pedig megduplázódott az elmúlt években.
A gyerekek táplálkozásukban is a szülők mintáját követik: ha azt látják, hogy édesanyjuk, édesapjuk gyorsételeket, kevés zöldséget és gyümölcsöt, TV-nézés közben pedig sós snacket eszik, követni fogják ezt a példát. A szülők hajlamosak arra is, hogy egyéves kor után a gyerekeket kis felnőttként kezeljék, azaz bizonyos élelmiszereket túl hamar vezetnek be az étrendjükbe. Számos vitamin és ásványi anyag bevitele túl alacsony, sóból, cukorból ugyanakkor túl sokat tartalmaz az 1-3 éves gyerekek étrendje.
Hazai és nemzetközi orvosszakmai szervezetek éppen ezért egyetértenek abban, hogy szükség van egy népegészségügyi tájékoztató kampányra, amely ráirányítja a társadalom – elsősorban a leendő szülők, a kisgyermekes szülők és a nagyszülők – figyelmét a fogantatástól 3 éves korig tartó időszakra és a kisgyermekkori helyes táplálkozás fontosságára.
Az „Első 1000 nap” elnevezésű program a problémák felvetésén túl szeretne segítséget nyújtani azok megoldásában is – például a megfelelő kisgyerekkori táplálkozás támogatásán keresztül.
Az „Első 1000 nap” programot a Magyar Primer Prevenciós Orvosi Egyesület hívta életre. Az Egyesület célja, hogy – szigorúan tudományos alapon – kutassa a genetikai faktorok, a környezeti tényezők, az étrend és a mozgás egészségre gyakorolt hatását, és az ezekkel kapcsolatos információkat eljuttassa mind a szakmai, mind pedig a laikus közönséghez.
– Nem lehet eléggé hangsúlyozni az első 1000 nap jelentőségét a későbbi egészség szempontjából. Ezért tartjuk rendkívül fontosnak, hogy a megfelelő információk mind az orvosokhoz, mind a védőnőkhöz, mind a civil szervezetekhez és természetesen a szülőkhöz is eljussanak – mondja Dr. Takács István, a Magyar Primer Prevenciós Orvosi Egyesület elnöke.
Forrás: "Első 100 nap"